EGYSÉGES AGY

Ma már köztudott, hogy a mozgásfejlődés és az értelmi fejlődés között közvetlen kapcsolat van. Hosszas kutatómunkával jeles szakemberek (Dr. George Goodheart, John F. Thie, Domann, Delacato, Dr. Paul E. Dennison) megkeresték az egyes mozgástípusok hatását az idegpályák működésére, ezáltal megtalálták a legjobb mozgásgyakorlatokat, melyek hozzásegítik a szervezetet az egyensúly harmonizálására, és kedvezően hatnak a tanulási készségekre és képességekre.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tanulás kizárólag agymunka. A valóság ezzel szemben az, hogy a fizikai testünk egésze, a gondolkodásunk és a lelkünk is részt vesz a tanulásban. Ilyenkor nagyon bonyolult kölcsönhatások segítik - vagy éppen gátolják - az új dolgok megértését, eltárolását, megjegyzését és felidézését. Ezért a tanulás során az agyban lejátszódó folyamatokat eredményesen lehet befolyásolni speciális testi gyakorlatokkal, mozgásokkal. Ezek az Edu-kineziológiai gyakorlatok elsősorban a tanulást akadályozó pszichés blokkok feloldását szolgálják, valamint a két agyfélteke együttműködését is javítják, mégpedig gyorsan és igen hatékonyan.

Nagyon sok jó adottságú gyereknek azért okoz gondot a tanulás, mert agyuk bizonyos esetekben egyszerűen "kikapcsol". Agyuk hátsó területe felveszi az információt, mint "benyomásokat" de ezek - a kapcsolat hiányában - hozzáférhetetlenek agyuk elülső területe számára, mint "kifejezések". Ez a "kifejezésképtelenség" leblokkolja a tanulót és sikertelenségi szindrómát okoz.

Alapvetően a stressz teljesítményekre, kreativitásra sarkall, növekedni tudunk általa, ám egyes gyerekek és felnőttek a stresszt problémának élik meg, annak látják, nem pedig kihívásnak. Így gyakran maguk gerjesztenek saját stresszorokat a hozzáállásukkal, félelmeikkel.Ez az eljárás segíti a koponya környéki izmok ellazulását és azok funkcionális zavarainak megszüntetését.

A gyerekeknek eszközökre van szükségük ahhoz, hogy szembenézzenek életük kihívásaival. Olyan eszközökre, melyek segítségével megváltozna a hozzáállásuk a stresszorokkal szemben. Hiszen, minden csak addig nehéz, míg rá nem jövünk a megoldásra. Támogatnunk kell őket, és olyan készségeket kialakítanunk bennük, hogy megbirkózzanak bármivel, ami velük történik: legyenek magabiztosak, járjanak egyenesen, merjenek sikereket megélni, az érzelmeikről beszélni, segítséget kérni, kiállni önmagukért, nyilvánosság előtt szerepelni stb.

Ha azt érzik, hogy vannak belső erőforrásaik, ha tudják, mikor és hogyan kérjenek segítséget, akkor képesek lesznek kezelni az élet kihívásait. Ha megtanítjuk gyerekeinknek kezelni a számukra stresszes helyzeteket, nagyon sokat teszünk értük, ha nem a legtöbbet. Hiszen, helyettük nem élhetjük az életüket, nem tanulhatunk, nem vizsgázhatunk le, nem mehetünk állásinterjúra, de hozzájárulhatunk ahhoz, hogy megtanulják belső tartalékaikat használni, bízni önmagukban, s így saját elhatározásaik alapján majd tiszta fejjel tudnak döntéseket hozni. Gyermekeink egészsége és jólléte szempontjából a helyes nevelés és minta, legalább annyira fontos, mint az átadott gének.

A test állandóan egyensúlyi állapotra törekszik. Stressz alatt azzal kísérli meg kompenzálni az egyensúly megbomlását, hogy aktiválja saját biokémiai változásait. A fiziológiai egyensúly megbomlásának a betegségre való nagyobb érzékenység lehet az ára.

Hogyan segíthetünk gyerekeinknek a stressz kezelésében? Hogyan teremthetünk olyan légkört, melyben megerősítést kapnak, és biztonságban érzik magukat?

Ami segíthet:

* kineziológiai oldások,

* kiscsoportos stresszkezelő tréningek,

* egyénre szabott tanulási technikák,

* szükség szerint képességek fejlesztése, korrepetálás

* lazítás, kikapcsolódás megtanítása,

* helyes példamutatás, életvezetés,

* megfelelő sporttevékenységek,

* állatok közelsége, állatasszisztált foglalkozások pl. lovak, kutyák, egyéb kisállatok